A tudomány globális közjóként betöltött szerepének védelme a geopolitikai verseny korában

A tudományt egyre inkább a geopolitikai verseny, az önös érdekek, valamint a technológiai és erőforrás-előnyökért folytatott küzdelem alakítja. Ez aláássa a tudomány azon képességét, hogy a társadalmakat szolgálja és a közös globális kihívásokat kezelje, miközben fokozza politizálását és alárendeltségét a stratégiai és speciális érdekeknek.

A tudomány egyszerre áldozata e fejleményeknek, és egyben olyan erő is, amely súlyosbíthatja a konfliktusokat és a feszültségeket. A kulcsfontosságú technológiákért folyó jelenlegi verseny (beleértve a katonai fegyverkezési versenyt is) rávilágít a tudományos ismeretek felhasználásának inherens kettős természetére. Ebben az összefüggésben a tudomány, mint globális közjó,[1] mint mindenki számára előnyös és nyíltan hozzáférhető megosztott erőforrás megbízható szerepe egyre inkább ki van téve a stratégiai verseny és a geopolitikai széttöredezettség egyre nagyobb mértékű erodálódásának.

Ahogy a politikai és ideológiai beavatkozás egyre inkább formálja a kutatási programokat és eredményeket, a tudományos bizonyítékok felhasználása a politikaalkotásban torzul. A tudományos rendszerek növekvő politizálása és széttöredezettsége fokozatosan korlátozza az együttműködést és az adatmegosztást, miközben a tudományos ismeretekhez való hozzáférés egyre egyenlőtlenebb. Ugyanakkor a geopolitikai és önös érdekek előtérbe helyezése a tudományos elszigeteltség kultúráját erősíti, és felgyorsítja a kutatók szabad, és bizonyos esetekben felelősségteljes kutatási képességének erodálódását.[2]

Egyetlen tudományos rendszer sem immunis a belső vagy külső nyomásokra. A tudomány művelésének és megosztásának korlátozásai nem korlátozódnak a törékeny vagy konfliktusokkal sújtott környezetekre, hanem minden régióban és a tudományos kapacitás minden szintjén nyilvánvalóak. A legújabb fejlemények azt mutatják, hogy a politikai beavatkozás mostanra azokat a kutatási rendszereket is érinti, amelyekről korábban azt gondolták, hogy el vannak szigetelve az ilyen nyomásoktól. Az akadémiai szabadsággal kapcsolatos globális szintű növekvő korlátozások, amelyek magukban foglalják az intézményi autonómia gyengülését, transzformatív fenyegetést jelentenek a tudomány határokon és övezeteken átívelő megnyilvánulási képességére nézve. Az elhúzódó konfliktusok destabilizálták a nemzeti kutatási infrastruktúrákat, és hozzájárulnak a tehetségek elvesztésének elhúzódó folyamatához.[3] A tudósok elmozdulása és munkájuk elvesztése a globális kutatási ökoszisztémánk egyik legnagyobb fenyegetése,[4] [5] [6] egyre inkább a nyugati világban is. A nemzeti kutatási rendszerek eróziója, amelyet az intézmények és a személyzet elleni közvetlen támadások okoznak, a háború fegyvere. A jövőben, mint globálisan összekapcsolódó tudományos közösség, hatékonyabb védelmi és helyreállítási mechanizmusokat kell kiépítenünk.[7]

Társadalmaink legsürgetőbb kihívásai, mint például az éghajlatváltozás, a környezetkárosodás, a közegészségügyi fenyegetések, a technológiai zavarok és konfliktusok, egy közös védelmi stratégiából profitálhatnak. E globális kihívásokra adott válaszok a független, átlátható és nemzetközileg elérhető tudományos ismeretektől és a közös megértéstől függenek. Elengedhetetlen a nemzeti és regionális határokon átnyúló gondnokság és problémamegoldás planetáris jövőképe, mivel a széttöredezett vagy korlátozott tudományos rendszerek nem tudják kielégíteni ezeket az igényeket. A tudósoknak együtt kell működniük annak érdekében, hogy elismerjék, megvédjék és fenntartsák minden ember jogát a tudományban való részvételhez és annak előnyeinek kihasználásához.[8]

Ez a jog elvi és gyakorlati keretet biztosít a fent bemutatott kihívások megértéséhez és kezeléséhez azáltal, hogy megerősíti mind a tudományos ismeretekhez való felelősségteljes hozzáférés és hozzájárulás egyetemes jogosultságát, mind az államok azon kötelezettségeit, hogy ilyen feltételeket teremtsenek. A tudományos vállalkozást összekapcsolja a fenntarthatóság, az egyenlőség és a jólét céljaival mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. Azzal, hogy hangsúlyozza, hogy a (polgári) tudományos infrastruktúrát és személyzetet legalább védett, nem pedig legitim célpontként kell kezelni, elismeri, hogy a tudományos kapacitás helyreállítása a támadások után elengedhetetlen a nemzeti, regionális és nemzetközi jóléthez és gazdasági stabilitáshoz.

Sürgősen összehangolt fellépésre van szükség azon feltételek védelme érdekében, amelyek mellett a tudományban való részvételhez és annak előnyeinek kihasználásához való jog teljes mértékben gyakorolható, és amelyek mellett a tudomány globális közjóként működhet. Ez azt jelenti, hogy:

• hogy az ISC tagjai együttműködjenek kollégáikkal és a kormányokkal a tudományos szabadság és integritás politikai, ideológiai és indokolatlan biztonsági beavatkozásokkal szembeni védelme érdekében[9];
• hogy a kormányok, valamint a regionális és multilaterális tudományos szereplők a jogos biztonsági aggályok arányos kezelése mellett törekedjenek a nemzetközi együttműködések fenntartására;
• hogy a tudósok, az adatok és a kutatási infrastruktúrák védelme, különösen válság-, konfliktus- vagy instabilitási helyzetekben, prioritást élvezzen, a felkészültség és az újjáépítés megfelelő eszközeinek felhasználásával[10].

Ezek a prioritások magukban foglalják annak biztosítását, hogy a tudományos bizonyítékok szisztematikusan beépüljenek a multilaterális döntéshozatalba[11]. Egy kölcsönösen függő világban, ahol a döntéseknek határokon átnyúló következményei vannak, a független, felelős, nyílt és nemzetközileg együttműködő tudomány védelme elengedhetetlen a szuverenitás felelősségteljes gyakorlásához. A globális közös javak előmozdításához és védelméhez elengedhetetlen tudományos ismereteket nem szabad szűk látókörű nemzeti érdekeknek alárendelni.

A tudomány akkor nyújtja legnagyobb értékét, beleértve a globális közös javak irányítását is, amikor együttműködő vállalkozásként és valóban globális törekvésként működik; amikor tudást és innovációt generál, és segít megoldani a globális problémákat.[12] Ugyanakkor a globális tudományos rendszernek alkalmazkodnia kell a geopolitikai verseny realitásaihoz anélkül, hogy feladná a nyitottság, az együttműködés és a tudományos függetlenség elveit.

Referenciák

[1] Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC). A tudomány mint globális közjó2021; és a Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC). Kortárs nézőpontok a szabadságról és a felelősségről a tudományban. 2021. https://council.science/our-work/freedom-and-responsibility-in-science/

[2] Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC). A szabadság és a felelősség elvei a tudományban. 2022. https://council.science/freedom-and-responsibility-in-science/

[3] Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC). Veszélyeztetett és lakóhelyüket elhagyni kényszerült palesztin tudósok támogatása. 2024. https://council.science/news/supporting-at-risk-and-displaced-palestinian-scientists/

[4] Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC). A tudományos ismeretek elvesznek a konfliktusok miattBlog, 2021. https://www.bbc.com/storyworks/unlocking-science/the-scientific-knowledge-being-lost-to-conflict

[5] Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC). Veszélyeztetett és lakóhelyüket elhagyni kényszerült palesztin tudósok támogatása. 2024. https://council.science/news/supporting-at-risk-and-displaced-palestinian-scientists/

[6] Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC). Nyilatkozat Szudánról. 2023. https://council.science/blog/statement-sudan/

[7] Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC). A tudomány védelme válság idején: Hogyan hagyhatjuk fel a reaktivitást, és válhatunk proaktívabbá? 2023. https://council.science/publications/protecting-science-in-times-of-crisis/

[8] Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC). A tudományban való részvétel és a tudományból való hasznot húzás joga: ISC értelmezés. 2024. https://council.science/our-work/right-to-science/

[9] Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC). A szabadság és a felelősség elvei a tudományban. 2022.

[10] Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC). A tudomány védelme válság idején2023; és a Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC). Tudomány a válság idején projekt erőforrások.

[11] Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC). A tudomány mint globális közjó. 2021. https://council.science/publications/science-as-a-global-public-good/
Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC). Nyilatkozatok a multilateralizmusról és a globális kockázatokról.

[12] Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC). Nemzetközi tudományos együttműködés: Létfontosságú, mégis sebezhetőNyilatkozat, 2025. június. https://council.science/statements/international-scientific-collaboration-vital-yet-vulnerable/

Kép készítette Erőforrás adatbázis on Unsplash.

Kérjük, engedélyezze a JavaScriptet böngészőjében az űrlap kitöltéséhez.

Legyen naprakész hírleveleinkkel

E-mail *

NEXT

E-mail *

Név *

vezetéknév

keresztnév

Milyen hírlevelet (leveleket) szeretne kapni? *

• Kiemelt hírlevél: ISC Monthly
• Tudomány a katasztrófakockázat csökkentéséért
• A tudomány az ENSZ közösségében frissül
• Nyitott tudomány
• ISC Munkafigyelmeztetések
• Regionális frissítések: Latin-Amerika és a Karib-térség
• Regionális frissítések: Afrika
• Regionális frissítések: Ázsia-csendes-óceáni

Adathasználati engedélyek *

• Ön hozzájárul ahhoz, hogy e -mailt küldjön nekem

Bármikor meggondolhatja magát, ha a tőlünk kapott e-mailek láblécében található leiratkozási linkre kattint, vagy felveszi velünk a kapcsolatot a következő címen: [e-mail védett].

Tudjon meg többet az Adatvédelmi Szabályzatunkról: Adatkezelési tájékoztató.

Előfizetés