Ez a jelentés azokat a kulcsfontosságú meglátásokat mutatja be, amelyek a 2023 és a 2022 a Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC) és az All European Academies (ALLEA) által szervezett konferenciák az ukrajnai háborúról. Célja továbbá, hogy kontextusba helyezze a konferencia ajánlásait annak tágabb keretei között, hogy a nemzetközi tudományos rendszer és a kutatói közösség hogyan tud ellenálló képességet építeni a válság idején.
A jelentés 2023-as bővített kiadása megerősíti a a 2022-es konferencia ajánlásai, miközben az ukrajnai helyzet romlása alapján új szempontokat emel ki.
Márciusban került megrendezésre a 2023-as virtuális konferencia több mint 530 résztvevőt hozott össze a világ minden tájáról a Science Europe, az Ukrajnai Nemzeti Kutatási Alapítvány, a Fiatal Tudósok Tanácsa és az ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium által szervezett üléseken. A háromnapos rendezvény mozgósította a tudományos közösséget, hogy értékelje az elmúlt évben végrehajtott védelmi és támogatási erőfeszítéseket, miközben felméri a megerősített támogatás és a konfliktus utáni újjáépítés útjait.
? Nézze meg a konferencia felvételeit és érje el az előadásokat
Második konferencia az ukrajnai válságról jelentést
Olvassa el a teljes jelentést, és tekintse meg a vezetői összefoglalókat angol és ukrán nyelven:
Az alábbi ajánlásokat 2022 júniusában dolgozták ki, különös tekintettel az ukrajnai háborúra, de más válságokra is globálisan alkalmazhatók. Adott esetben a 2023. márciusi konferencián felmerülő kiigazításokat és árnyalatokat fel kell jegyezni.
FELELŐSSÉG
A kormányoknak, a felsőoktatási, tudományos és kutatói közösségnek együtt kell működnie, hogy teljesítse nemzeti kötelezettségvállalásait az oktatáshoz és a tudományhoz való jog elismerése és támogatása érdekében az országukon belül.
Indoklás: A nemzeti kormányok már aláírták a nemzetközi okmányokat és dokumentumokat, és elkötelezték magukat azok mellett, de további lépésekre van szükség annak érdekében, hogy biztosítsák ezek országukon belüli végrehajtását. A nemzeti kormányoknak az érintett érdekelt felekkel konzultálva legalább különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy teljesítsék kötelezettségeiket:
→ Elismerve a tudományhoz és az oktatáshoz való alapvető jogot, ideértve a minőségi felsőoktatáshoz való hozzáféréshez, a tudományos haladásban és alkalmazásaiban való részvételhez és az abból fakadó előnyök élvezetéhez való jogot;
→ Irányítási, programozási és pénzügyi mechanizmusok bevezetése a felsőoktatás és a tudományos személyzet, a rendszerek és az infrastruktúra védelmére az ember által előidézett katasztrófák és háborúk idején, valamint lehetővé téve a helyreállítási és újjáépítési erőfeszítéseket. A nemzeti kormányoknak képesnek kell lenniük arra, hogy gyorsan bővítsék ezeket a mechanizmusokat, ha vészhelyzet adódna országukban, egyértelműen azonosított kapcsolattartó pontokkal és jelentési vonalakkal a felelős minisztériumoknak.
NEMZETKÖZI SZOLIDARITÁS
A kormányoknak, a felsőoktatási, tudományos és kutatói közösségnek együtt kell működnie, hogy teljesítse nemzeti kötelezettségvállalásait a veszélyeztetett, lakóhelyüket elhagyni kényszerült és menekült tudósok és kutatók részvételének támogatására saját országukban vagy szükség esetén egy harmadik országban.
Indoklás: Sürgősen szükség van arra, hogy a nemzeti kormányok betartsák az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 27. cikke és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 15. cikke szerinti kötelezettségvállalásaikat, és elszámoltathatók legyenek az e szerződésekben foglaltak szerint.
Ezek a magas szintű kötelezettségvállalások kifejezetten felvázolják a nemzetközi határokon átnyúló finanszírozást és támogatást, valamint a válság vagy konfliktus által érintett országok támogatására adott globális választ. Az ilyen kötelezettségvállalások teljesítésére irányuló intézkedésekhez olyan finanszírozásra és politikákra van szükség, amelyek foglalkoznak a meglévő oktatási és kutatási rendszerek működésének megőrzésével, valamint támogatási mechanizmusok és védelem biztosításával a tudósok és kutatók számára, függetlenül attól, hogy válsághelyzet miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerültek. Ezeknek állandó struktúrákat, költségvetési tételeket és politikákat kell magukban foglalniuk a felsőoktatási és kutatási rendszerek határokon átnyúló támogatására, ideiglenes és hosszú távú alapon egyaránt.
NYITOTTSÁG
A nemzetközi tudományos és kutatói közösségnek az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) nyílt tudományra vonatkozó ajánlásainak teljes körű elfogadásával újjáépítési eszközökkel kell felruháznia a konfliktusok által érintett tudományos rendszereket.
Indoklás: A „nyílt tudomány” a tudomány demokratizálódását jelenti, és az egymással összefüggő tudományos világban kulcsfontosságú ahhoz, hogy a törékeny vagy konfliktus sújtotta országok újjáépíthessék vagy fejlesszék felsőoktatási és kutatási rendszereiket, mivel a jelenlegi kutatásban való részvétel egyébként túl magas költségekkel jár. „zárt” tudományos modell. Hasonlóképpen, a nyitott tudomány elengedhetetlen ahhoz, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült tudósok és kutatók hozzáférjenek az oktatási és kutatási forrásokhoz, és folytassák munkájukat.
BEFOGADÁS
Valamennyi érdekelt félnek gondoskodnia kell arról, hogy a programokat és lehetőségeket olyan inkluzív módon alakítsák ki, hogy elkerüljék a veszélyeztetett, lakóhelyüket elhagyni kényszerült és menekült tudósok és kutatók meghatározott csoportjainak kizárását olyan jellemzők alapján, mint a nyelv, a családi állapot, a nem, a fogyatékosság, a kulturális háttér és a pszichoszociális jólét. lény.
Indoklás: Nincs olyan „mindenkinek megfelelő” megközelítés, amely megfelelő választ adhatna. Ehelyett a programoknak és lehetőségeknek olyan befogadó lencsével kell rendelkezniük, amely figyelembe veszi a különböző résztvevői csoportok sajátos igényeit a támogatási intézkedések tervezése és kialakítása során. Ez magában foglalja a holisztikusabb vagy integráltabb segítségnyújtás szükségességét az egyének és családjaik pszichológiai, szociális, pénzügyi, fizikai és szakmai szükségleteinek és jólétének kielégítése érdekében.
2023-as alkalmazkodás: → A pályafutásuk elején/közepén dolgozó tudósok vezetése és bevonása elengedhetetlen a nemzet konfliktus utáni újjáépítéséhez. A pályakezdő egyének nem rendelkeznek szilárd alapokkal vagy tapasztalattal, és több támogatásra van szükségük, hogy elkerüljék tanulási és karrierfejlesztési zavarokat.
→ A nemzetközi közösségnek jobban ki kell egyensúlyoznia az érdekképviseletet és a globális válságokkal kapcsolatos válaszlépéseket, mind a globális északon, mind a délen.
MOBILITÁS
Az érdekelt feleknek együtt kell működniük olyan globális mechanizmusok és koordinációs struktúrák kidolgozásában, amelyek elősegítik a biztonságos tudományos és tudományos mobilitást – annak biztosítása érdekében, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült és menekült tudósok és kutatók potenciálja ne vesszen el.
Indoklás: A válságok összetett természetűek, és együttműködési megoldásokat igényelnek a humanitárius, a felsőoktatási, a kutatási és a tudományos közösségek körében, valamint partnerségeket az adományozókkal/finanszírozókkal, a döntéshozókkal és a civil társadalommal. A mobilitás kritikus eleme annak, hogy a felsőoktatási és tudományos rendszerek emberi mozgatórugói túlélhessenek és boldoguljanak a válság idején, hogy elősegítsék a válság utáni kilábalást, de ezt a mobilitást gyakran hátráltatják a koordinálatlan vagy elégtelen szakpolitikai válaszok. Az értékes tapasztalatok, tudás és erőforrások összehangolt összevonása javítja a hatékonyságot, csökkenti a párhuzamos erőfeszítéseket, és megalapozza azokat a struktúrákat és mechanizmusokat, amelyek aktiválhatók a jövőbeli válságokra való gyorsabb reagálás érdekében.
2023-as adaptációk: → Programszerű támogatást kell nyújtani azoknak a tudósoknak és kutatóknak, akik háború vagy válság idején egy országban maradnak, és folytatni kívánják munkájukat.
→ Míg az agyi keringésnek célnak kell lennie, az egyén biztonsága és jóléte a legfontosabb. A kormányok és szervezetek felelőssége, hogy megteremtsék azokat a feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az emberek biztonságosan visszatérhessenek.
RUGALMASSÁG
Minden érdekelt félnek fel kell ismernie az oktatók, kutatók és hallgatók változó igényeit rugalmasabb programozási és finanszírozási modellek kidolgozásával, amelyek lehetővé teszik a helyváltoztatást, és lehetővé teszik a távoli és személyes részvételt.
Indoklás: A válság által érintett egyének virtuális támogatását biztosító finanszírozás és programok az ukrajnai válságból fakadó új kérés. Olyan kérdésekkel foglalkozik, mint az utazási korlátozások és a munka folytonossága, de kihívást jelent a hagyományosabb programtervezésben. További feltárásra és érdekképviseletre van szükség a virtuális támogatási kérelem megválaszolásához. Ezen túlmenően továbbra is hangsúlyos a holisztikusabb vagy integráltabb segítségnyújtás szükségessége az egyének és családjaik pszichológiai, szociális, pénzügyi, fizikai és szakmai szükségleteinek és jólétének kezeléséhez.
2023-as alkalmazkodások: → A válságok változó szakaszai, a vészhelyzettől az elhúzódó „válságon” át a helyreállításig/újjáépítésig, mind különböző megközelítéseket és támogatási mechanizmusokat igényeltek.
→ A finanszírozási modelleknek rugalmasnak kell lenniük annak érdekében, hogy jobban támogassák azokat a kutatókat, tudósokat és intézményeket, akik az érintett országban maradnak.
ELŐRELÁTHATÓSÁG
Az érdekelt feleknek együtt kell működniük a fenntartható keretek kialakításában a nemzeti tudományos, felsőoktatási és kutatási rendszereken belül és között, amelyek kiszámíthatóbb és hatékonyabb megközelítést tesznek lehetővé a konfliktus vagy katasztrófa utáni felkészültség, reagálás és újjáépítés szakaszában.
Indoklás: A válságok továbbra is előfordulnak világszerte, akár konfliktusok, éghajlatváltozás vagy más katasztrófák miatt. Meg kell fontolni, hogy az országok, szervezetek és nemzetközi ügynökségek hogyan tudnak hatékonyabban felkészülni az ilyen válságokra, reagálni rájuk és újjáépíteni azokat. Bár a vészhelyzet kezdetén az azonnali életmentési szükségletekre kell összpontosítani, elengedhetetlen a hosszú távú célok szem előtt tartása és a levont tanulságok építése. A multilaterális tudományos szervezetek jó helyzetben vannak ahhoz, hogy ezt a partnerek közötti leckét tanulást és keretfejlesztést irányítsák.
2023-as kiigazítások: → A reagálással és felkészültséggel kapcsolatos szabványok, irányelvek, értékek és elvek szélesebb körű harmonizációja és rendszerezése szükséges.
→ Nemzetközi alapra és elkötelezettségre van szükség az azonnali és kiszámíthatóbb válasz érdekében.
TOVÁBBI AJÁNLÁSOK 2023 MÁRCIUSTÓL
Míg az eredeti ajánlások erősek maradtak, volt néhány olyan terület, amely nem egészen illeszkedett, és új ajánlásként tovább kellett fejleszteni.
KOORDINÁLÁS
A válságokra adott válaszlépések szélesebb körű koordinációt, partnerséget és együttműködést igényelnek a különböző ágazatok érdekelt felei között, globálisan. A válaszok harmonizálására irányuló erőfeszítések nagyobb hatékonyságot és eredményességhez vezetnek.
Indoklás: A tudományos szektor nem rendelkezik megfelelő mechanizmusokkal a válságokra adott válaszok koordinálására és megszervezésére. Jelenleg a megközelítések ad-hoc jellegűek, amelyek hiányosságokat vagy átfedéseket okozhatnak a programok között. Ahogy a világ a poliválság korszakába lép, szélesebb körű koordinációs mechanizmusokra van szükség a tudomány, az oktatás, a humanitárius és a katasztrófaelhárítási szektor között.
PÁRBESZÉD
Biztonságos helyekre és megbízható beszélgetőpartnerekre van szükség ahhoz, hogy a nemzetközi tudományos közösségen belül összehozzák a különböző érdekelt feleket a válságokkal kapcsolatos érzékeny és összetett kérdésekben, hogy elősegítsék a párbeszédet, amely elősegíti a szolidaritást, az együttműködést, valamint a válaszok és megoldások koordinációját.
Indoklás: A válságok, különösen a háborúk és az erőszakos konfliktusok összetettek, különféle érdekelt felekkel, nézőpontokkal és problémákkal. A nyílt platformok, amelyek elősegíthetik az őszinte kommunikációt, lehetővé teszik a gondolkodást és a vitát a továbblépés érdekében. A különböző entitások összehozása a bajtársiasság érzését is ösztönzi, és természetesen elősegítheti az együttműködést és a partnerséget.
ÜGYNÖKSÉG
A válságokra való felkészülést és a válaszadást a legjobb helyi vezetés alatt (ha lehetséges), külföldi kezdeményezésekkel együttműködve kezdeményezni (idő- és kontextusfüggő).
Indoklás: A nemzeti és helyi szereplők ismerik legjobban a válsággal kapcsolatos szükségleteiket, kapacitásaikat és összetettségeiket. A válság közepette, különösen a közvetlen vészhelyzetben azonban gyakran külföldi szerepvállalásra és segítségre van szükség az életmentő beavatkozások megerősítéséhez. Ha lehetséges, a vezetést az érintett ország egyénekre és intézményeire kell halasztani.
Különösen két csoport bevonására kell törekedni:
→ A pályafutásuk elején és közepén lévő kutatók és tudósok rendkívül innovatívak és előrelátóak lehetnek az igényeiknek megfelelő új válaszok kidolgozásában.
→ A tudományos diaszpóra mély kapcsolatokat ápol az országon belül és világszerte maradókkal, és sokrétű szakértelmet és perspektívát egyesíthet a szükségletekről és a további lépésekről.
Konferencia az ukrán válságról: Az európai felsőoktatási és kutatási szektor válaszai
Fedezze fel az ISC és partnerei – All European Academies (ALLEA), Kristiania University College és Science for Ukraine – által 15. június 2022-én rendezett első konferencia ajánlásait az ukrán válságról. A konferencia megbeszéléseit egy jelentésben foglalták össze, amely fontos tanulságokat tartalmaz az ukrajnai és más konfliktusok és katasztrófák által sújtott országok tudományos szektorainak támogatására vonatkozóan.
Fedezze le a képet freepik.com.
Tudjon meg többet a szabadságról és a felelősségről a tudományban 
További információ az UNDRR-ISC veszélyességi információs profilok frissítéséről 
További információ a Navigálás új horizontokon – Globális előrejelző jelentés a bolygó egészségéről és az emberi jólétről 
Tudjon meg többet a Transformations to Sustainability program Synthesis of the Transformations to Sustainability programról 