A tudomány egyértelmű. Messze vagyunk a létfontosságú éghajlati célok elérésétől. Az éghajlatváltozás és a veszélyes időjárás hatásai visszafordítják a fejlődést, és veszélyeztetik az emberek és a bolygó jólétét – derül ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) által koordinált új, több ügynökséggel összefüggő jelentésből.
Az üvegházhatású gázok koncentrációja rekordszinten van, ami a hőmérséklet növekedését eredményezi a jövőben. Továbbra is nagy a kibocsátási különbség a törekvés és a valóság között. A jelenlegi politika szerint kétharmados valószínűséggel 3 °C-os globális felmelegedés várható ebben az évszázadban Egyesült tudomány jelentésben.
Az Egyesült a Tudományban nagyon szükséges alapot kínál a reményhez. Azt kutatja, hogy a természet- és társadalomtudományok, az új technológiák és az innováció fejlődése hogyan javítja a Föld rendszerének megértését, és hogyan lehet megváltoztatni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, a katasztrófakockázat csökkentését és a fenntartható fejlődést.
„Sürgős és ambiciózus fellépésre van szükségünk a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a katasztrófakockázat csökkentése érdekében. A ma meghozott döntéseink jelenthetik a különbséget a jövőbeni összeomlás vagy a jobb világ felé vezető áttörés között.
A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás potenciálisan átalakuló technológiákként jelentek meg, amelyek forradalmasítják az időjárás-előrejelzést, és gyorsabbá, olcsóbbá és elérhetőbbé tehetik azt. Az élvonalbeli műholdas technológiák és a virtuális valóságok, amelyek áthidalják a fizikai és a digitális világot, új határokat nyitnak meg például a föld- és vízgazdálkodásban.
A tudomány és a technológia azonban önmagában nem elegendő az olyan globális kihívások kezelésére, mint az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés. Az egyre összetettebb világban sokféle tudást, tapasztalatot és perspektívát kell felkarolnunk ahhoz, hogy közösen alkossunk megoldásokat.”
Celeste Saulo, a WMO főtitkára
Motoko Kotani, az ISC tudományért és társadalomért felelős alelnöke és a jelentés közreműködője elmondta:
„A napjaink sürgető globális kihívásainak megválaszolásához transzdiszciplináris együttműködést kell elfogadnunk, ahol sokféle tudás, perspektíva és tapasztalat egyesül a befogadó és fenntartható megoldások közös létrehozása érdekében. A nemzetközi tudományos közösségnek alapvető szerepe van abban, hogy olyan utakat alakítsanak ki, amelyek elősegítik ezeket a sokszínű együttműködéseket.”
Motoko Kotani, az ISC tudományért és társadalomért felelős alelnöke
A Az ENSZ Jövő Csúcstalálkozója generációnként egyszeri lehetőséget biztosít a globális célok iránti kollektív elkötelezettségünk újjáélesztésére és újraindítására – áll a jelentésben, amelyet az ENSZ-ügynökségek, meteorológiai szervezetek, valamint tudományos és kutatási testületek konzorciuma állított össze. Felöleli a fiatalok és a pályakezdő tudósok hozzájárulását is, akik a jövő változásának előmozdítói.
United in Science 2024 – Kulcsüzenetek
Az ember okozta éghajlatváltozás széleskörű és gyors változásokat eredményezett a légkörben, az óceánban, a krioszférában és a bioszférában. A 2023-as év volt az eddigi legmelegebb év nagy különbséggel, széles körben elterjedt szélsőséges időjárással. Ez a tendencia 2024 első felében folytatódott.
Az üvegházhatású gázok (ÜHG) globális kibocsátása 1.2-ről 2021-re 2022%-kal nőtt, és elérte az 57.4 milliárd tonna szén-dioxid (CO2) egyenértéket. A CO2, a metán (CH4) és a dinitrogén-oxid (N2O) globálisan átlagos felszíni koncentrációja is új csúcsot ért el.
A Párizsi Megállapodás elfogadásakor az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának előrejelzése szerint 16-ra 2030%-kal fog növekedni 2015-höz képest. Jelenleg ez az előrejelzett növekedés 3%, ami előrelépést jelez. A kibocsátási rés 2030-ra azonban továbbra is magas. Ahhoz, hogy a globális felmelegedést 2 °C és 1.5 °C alá (az iparosodás előtti korszak felett) korlátozzuk, 2030-ban a globális ÜHG-kibocsátást 28%-kal, illetve 42%-kal kell csökkenteni a jelenlegi politikák által előrejelzett szintekhez képest.
A meglévő politikák és a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulások (amelyek a globális felmelegedés jóval 2 °C alá történő korlátozására irányuló nemzeti erőfeszítéseket mutatnak be) alapján a becslések szerint a globális felmelegedést az évszázad során legfeljebb 3 °C-on tartják. Csak a legoptimistább forgatókönyv szerint, amikor az összes feltételes NDC-t és a nettó nulla ígéretet teljes mértékben teljesítik, a globális felmelegedés 2 °C-ra korlátozódik, és mindössze 14% az esélye annak, hogy a globális felmelegedést 1.5 °C-ra korlátozzák.
80%-os esély van arra, hogy a Föld felszínközeli átlaghőmérséklete a következő öt naptári év közül legalább egyben meghaladja az iparosodás előtti szintet 1.5 °C-kal, és 47% az esélye annak, hogy a 2024-2028 közötti ötéves átlag hőmérséklete meghaladják ezt a küszöböt. A Párizsi Megállapodás 1.5 °C-os küszöbértéke hosszú távú felmelegedést jelent, 20 év átlagában.
Sürgős mérséklő intézkedésekre van szükség, csakúgy, mint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra.
Hat országból azonban még mindig hiányzik a nemzeti alkalmazkodási tervezési eszköz, és továbbra is jelentős finanszírozási hiány van, mivel a nemzetközi állami alkalmazkodási finanszírozás áramlása 2020 óta csökken.
A gyors fejlődésnek köszönhetően a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) gyorsabbá, olcsóbbá és elérhetőbbé teheti az időjárás-modellezést az alacsonyabb jövedelmű, korlátozott számítási kapacitással rendelkező országok számára.
Hagyományosan az időjárás-előrejelzés fizikai alapú modellekre támaszkodik egy numerikus időjárás-előrejelzésként ismert folyamaton keresztül. Az AI/ML modelleket újraelemzésre és megfigyelési adatkészletekre képezték ki, ami gyorsabbá és olcsóbbá teszi az időjárás-előrejelzést. Egyes értékelések kimutatták az AI/ML potenciálját olyan veszélyes események előrejelzésében, mint a trópusi ciklonok, valamint az El Niño és a La Niña hosszabb távú előrejelzései.
Óriási lehetőségek rejlenek, de számos kihívás is, különösen az adatok korlátozott minősége és elérhetősége. A jelenlegi AI/ML modellek nem tartalmaznak nehezebben megjósolható változókat az óceánnal, a szárazfölddel, a krioszférával és a szénciklussal kapcsolatban.
Erős globális kormányzásra van szükség ahhoz, hogy az AI/ML a globális javát szolgálja. A fokozott átláthatóság fontos lesz a bizalomépítés és a felelős használat szabványainak kialakítása szempontjából.
Az elmúlt évtizedekben az űralapú Föld-megfigyelések terén elért hihetetlen fejlődés hatalmas lehetőségeket kínál a jövőre nézve.
A Föld rendszerének nagy felbontású és nagyfrekvenciás megfigyelése kulcsfontosságú a hatékony időjárás-előrejelzés, klíma-előrejelzés és környezeti megfigyelés szempontjából.
A köz- és magánszféra közötti partnerségek kihasználásával az űralapú Föld-megfigyelések innovációi felhasználhatók az időjárási, éghajlati, vízügyi és kapcsolódó környezetvédelmi alkalmazások javítására.
A nagy kihívások azonban korlátozzák az űralapú Föld-megfigyelésekben rejlő lehetőségek teljes kihasználását a globális célok támogatása érdekében. Hiányosságok maradnak a kritikus óceáni, éghajlati, aeroszol- és hidrológiai változók pontos mérésében, valamint a ritkán megfigyelt területek, például a krioszféra lefedésében.
Ezenkívül az adatokhoz való hozzáférés és a szabványosítás problémát jelent, különösen a fejlődő országok számára.
Nemzetközi együttműködésre, az integrált megfigyelőrendszerek átfogó irányítási kereteire és innovatív finanszírozási modellekre van szükség az időjárási, éghajlati, vízügyi és kapcsolódó környezetvédelmi alkalmazások űralapú Föld-megfigyelésének támogatásához.
WMO naptárverseny 2024 – Pramod Kanakath (Indonézia)
A társadalmi-gazdasági hatások és az éghajlatváltozás megterheli a víz- és földkészleteket, veszélyeztetve az élelmezés- és vízbiztonságot. Az olyan magával ragadó technológiák, mint a digitális ikrek, a virtuális valóság és a metaverzum, forradalmasíthatják az integrált föld- és vízgazdálkodást azáltal, hogy interaktív és adatvezérelt megoldásokat kínálnak, amelyek áthidalják a fizikai és a digitális világot. Az árvízi és aszályos események szimulálásától a vízáramlás és felhalmozódás, valamint a talajromlás előrejelzéséig fokozzák a döntéshozatalt és a különböző szereplők bevonását.
A digitális ikreket virtuális reprezentációként definiálják, amelyet úgy terveztek, hogy pontosan tükrözze a fizikai objektumot vagy rendszert. A metaverzum virtuális világok integráló ökoszisztémája, amely magával ragadó élményeket nyújt.
A kihívások közé tartozik az adatok elérhetőségének és minőségének korlátozása. Nincs elegendő hozzáférés a fenntartható finanszírozási mechanizmusokhoz, a hatékony irányítási keretekhez, és hiányzik a közbizalom és a megértés.
A nemzetközi együttműködés, a tudásmegosztás és a szilárd többoldalú keretek kulcsfontosságúak ezen innovatív megoldások elfogadásához.
Az olyan globális kihívásokat, mint az éghajlatváltozás, a katasztrófakockázatok csökkentése és a fenntartható fejlődés, nem lehet pusztán egyetlen tudásformával kezelni – ezek transzdiszciplináris megközelítést igényelnek, amely egyesíti a környezeti, társadalmi és kulturális kontextusok szereplőit a megoldások közös létrehozása és megvalósítása érdekében.
A hagyományos megközelítések gyakran a természet- és társadalomtudományok, a politika és a társadalom dimenzióinak külön-külön történő megértésére összpontosítanak.
A transzdiszciplináris megközelítés különféle szereplőket, például tudósokat, politikai döntéshozókat, gyakorlati szakembereket és civil társadalmat, köztük helyi és bennszülött közösségeket egyesít, hogy közösen hozzanak létre ismereteket és dolgozzanak ki olyan megoldásokat, amelyek relevánsak a helyi kontextusban. Eltér a multidiszciplináris megközelítéstől, ahol a különböző tudományterületek szakértői külön-külön dolgoznak ugyanazon a kérdésen.
Például a tudósok, politikai döntéshozók, gyakorlati szakemberek, valamint a helyi és bennszülött közösségek bevonása a kezdetektől fogva gazdagítja az éghajlatváltozás helyszíni hatásainak megértését, és teljesebb perspektívát kínál.
Erősíti az olyan intézmények iránti bizalmat is, mint az Országos Meteorológiai és Hidrológiai Szolgálatok (NMHS).
A többveszélyes korai figyelmeztető rendszerek (MHEWS) kritikus fontosságúak az életek, a megélhetés és a környezet védelme szempontjából. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a katasztrófákkal összefüggő halálozási arány a korlátozott vagy mérsékelt MHEWS-lefedettséggel rendelkező országokban közel hatszor magasabb, mint a jelentős vagy átfogó lefedettségű országokban.
Előrelépés történt és a világ országainak több mint fele számol be MHEWS-ről. De jelentős hiányosságok maradnak.
A korai figyelmeztetések mindenkinek (EW4All) kezdeményezés célja, hogy 2027 végéig életmentő korai figyelmeztető rendszerekkel biztosítsa, hogy a Földön mindenki védve legyen a veszélyes időjárástól, víztől és éghajlati eseményektől. A kezdeményezés hangsúlyozta a természet- és társadalomtudományok, a technológiai fejlesztések és a transzdiszciplináris megközelítések felkarolásának fontosságát.
Az EW4All-on belüli fellépés fokozása érdekében az érdekelt felek körében kulcsfontosságú lesz a tudomány, a technológia és az olyan eszközök innovációja, mint a mesterséges intelligencia (AI), a többcsatornás és digitális kommunikációs platformok és az állampolgári tudomány. Ha kihasználjuk ezeket a fejlesztéseket, és biztosítjuk, hogy megfelelő erőforrásokkal támogassák őket, megváltoztató előrelépéseket tehetünk annak érdekében, hogy az Early Warnings for All valósággá váljon a közösségek számára szerte a világon.
United in Science 2024 – Videó összefoglaló
Fotó Tim van der Kuip on Unsplash