Regisztrálj

Jövőképes tudományos rendszerek építése a globális Délen

Az újonnan megjelenő technológiák átalakítják a tudomány művelésének módját, és jelentős potenciált kínálnak a globális Dél tudományos rendszereinek megerősítésére – feltéve, hogy alkalmazásukat befogadó, jól támogatott és kontextusérzékeny megközelítések vezérlik. Az Afrikai Tudományos Akadémia és a Nemzetközi Tudományos Tanács Tudományos Jövő Központja által közösen szervezett, a kanadai Nemzetközi Fejlesztési Kutatóközpont (IDRC) támogatásával nemrégiben megrendezett stratégiai elvonulás központi témája az volt, hogy hogyan biztosítható, hogy ezek a technológiák a méltányosabb és ellenállóbb tudományos rendszerekhez járuljanak hozzá a meglévő egyenlőtlenségek felerősítése helyett.

A visszavonulás szakértőket és intézményi vezetőket hozott össze a különböző régiókból, hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolják már most a kutatást az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia, a robotika, a virtuális valóság, a fejlett konnektivitás és az adatplatformok – és milyen gyakorlati lépésekre van szükség annak biztosításához, hogy ezek mind a tudományt, mind a társadalmat szolgálják a globális Délen.

Az igazságos innováció alapjainak lerakása

A résztvevők hangsúlyozták, hogy az új technológiák bevezetésének akadályai nem technológiai jellegűek. Ehelyett a globális Dél számos részén a tudományos rendszerek előtt álló tágabb strukturális kihívásokat tükrözik – korlátozott infrastruktúra, alulfinanszírozott intézmények, széttagolt politikai környezet, valamint az erőforrásokhoz és lehetőségekhez való egyenlőtlen hozzáférés.

Annak érdekében, hogy a technológiák értéket teremthessenek a tudományos rendszerek és az általuk kiszolgált társadalmak számára, a résztvevők több cselekvési területet azonosítottak, többek között:

A. A tudomány és a politika összehangolása: Erősebb mechanizmusokra van szükség annak biztosításához, hogy a kutatások tájékoztassák a szakpolitikai napirendeket, és hogy a szakpolitikák lehetővé tegyék a robusztus, előremutató tudományos rendszerek működését, különösen a gyorsan fejlődő területeken, mint például a mesterséges intelligencia és az adatkezelés.

B. Befektetés a befogadó tudományos közösségekbe: A nemek és a generációk közötti egyenlőség előmozdítása elengedhetetlen a rugalmas, jövőképes kutatási ökoszisztémák kiépítéséhez.

C. Adatvagyon gondozása és megőrzése: A tudományos adatokhoz való méltányos hozzáférés csak egy része az egyenletnek. Figyelmet kell fordítani arra is, hogy az adatokat – és az általuk támogatott eszközöket, metaadatokat és tudást – hogyan kurálják, kezelik és őrzik meg a hosszú távú közjó érdekében.

D. Jövőbeli készségek fejlesztése: Támogatásra van szükség a műszaki és adatkompetenciák, a tudományos műveltség, valamint az új technológiák tágabb társadalmi és gazdasági következményeinek felmérésére való képesség terén.

E. A tudáscsere feltételeinek megteremtése: A tudásmegosztás célnak megfelelő és méltányos megközelítései elengedhetetlenek annak biztosításához, hogy az innovációk helyi relevanciával rendelkezzenek, de globális hatásuk is legyen.

F. Az intézményi felkészültség felmérése: A közös keretrendszerek segíthetnek a kutatóintézeteknek abban, hogy felmérjék, felkészültek-e arra, hogy érdemi módon foglalkozzanak az újonnan megjelenő technológiákkal – és hol van szükség további támogatásra.

Lényeges, hogy ezeket az erőfeszítéseket fenntartható és stratégiai beruházásoknak kell támogatniuk. A szükséges pénzügyi és kapacitásépítési támogatás nélkül még a legígéretesebb technológiák is nehezen fognak meggyökeresedni a továbbra is alulfinanszírozott tudományos rendszerekben.

Mi a következő lépés: technológiai profilok a szakpolitikához és a cselekvéshez

A lelkigyakorlaton folytatott tartalmas megbeszélések most egy sor további témát fognak felölelni. technológiai profilok – elemző összefoglalók, amelyek célja a kiválasztott technológiák potenciális hatásának feltárása a globális Dél tudományos rendszereire. Ezek a profilok strukturált áttekintést nyújtanak arról, hogyan használják jelenleg az újonnan megjelenő eszközöket, milyen lehetőségeket és kockázatokat jelentenek, valamint milyen feltételek szükségesek hatékony és méltányos elterjedésükhöz.

A profilok forrásként szolgálnak majd a politikai döntéshozók, a kutatásfinanszírozók, az akadémiai intézmények és a magánszektor szereplői számára, akik elkötelezettek az inkluzív és jövőorientált tudományos rendszerek támogatása iránt. 

Ahogy ez a napirend fejlődik, a ISC Center for Science Futures és partnerei továbbra is teret fognak teremteni a reflexiónak, az együttműködésnek és a stratégiai előrelátásnak – biztosítva, hogy a globális Dél ne csak a ...-ról szóló párbeszédekben szerepeljen. tudomány és technológia jövője, de vezető szerepet játszik azok kialakításában.

Legyen naprakész hírleveleinkkel