Miközben a világ a műanyagszennyezés fokozódó válságával küzd, a nemzetek közös globális kihívásokkal néznek szembe. A jogilag kötelező erejű szerződésről folyó tárgyalások történelmi lehetőséget kínálnak e kihívás kezelésére, és a műanyagszennyezés nyomon követésére szolgáló globális, szabványosított keretek felé való elmozdulásra. A megfigyelés elengedhetetlen a műanyagszennyezés tudományosan megalapozott kezeléséhez, amely gerincéül szolgál a haladás értékeléséhez és a felek elszámoltathatóságához. A robusztus, tudományosan megalapozott nyomon követési és jelentési rendszerek létfontosságúak lesznek annak biztosításához, hogy a műanyagokkal kapcsolatos eszköz végrehajtása során hozott intézkedések enyhítsék a műanyagszennyezési válságot.
Ez a blog igyekszik feltárni a nyomon követési keret alapvető elemeit, a hiányosságokat, amelyeket orvosolni kell, és azt, hogy a szerződéses erőfeszítések hogyan illeszkedhetnek a tágabb fenntarthatósági célokhoz a műanyagszennyezés elleni hatékony fellépés érdekében.
A műanyagszennyezés kiterjedt, nemcsak az óceánokat, hanem a földet, a levegőt és az ökoszisztémákat is érinti. A probléma megoldásához adatokra van szükség a műanyag életciklusának minden szakaszáról – a gyártásról, a felhasználásról, az ártalmatlanításról, a hulladékkezelésről és a környezeti szivárgásról – az összehangolt és hatékony mérséklési erőfeszítések biztosítása érdekében.
A Szerződés intézkedései hatékonyságának értékelése megköveteli a végrehajtás előrehaladásának nyomon követését, különösen a környezeti és emberi egészségi hatások, valamint a gazdasági fenntarthatóság tekintetében. A monitoringnak ki kell terjednie az országok kötelezettségvállalásaira és intézkedéseire, értékelve a módszerek és eredmények hatékonyságát. Kulcsfontosságú az átlátható, alulról felfelé építkező megközelítés, amely egyesíti a nemzeti jelentéstételt a globális környezetfigyelő rendszerekkel. A tudományos közösség döntő szerepet játszhat az erőfeszítések objektivitásának és hitelességének megőrzésében.
A fő kihívás abban rejlik, hogy meghatározzuk, melyek a felügyelet összehangolt megközelítésének kulcselemei. A műanyagáramok nyomon követése magában foglalja a mozgások vizsgálatát a gazdaság egészében – a termeléstől, a felhasználástól a kereskedelemig és a hulladékgazdálkodásig –, valamint környezeti sorsuk, viselkedésük, valamint az emberi és az ökoszisztéma egészségére gyakorolt hatások felmérését. Az átfogó adatgyűjtés kulcsfontosságú a konkrét műanyaghasználat és hulladékkeletkezés tendenciáinak azonosításához, lehetővé téve a szivárgás, a szennyezés és a kapcsolódó hatások csökkentését. A szerződés hatékonyságának biztosítása érdekében kulcsfontosságú a műanyagszennyezés keletkezésének módjának meghatározása, a szivárgási források mérésére szolgáló mutatók megállapítása, valamint a környezetben és az élőlényekben való jelenlétének alapértékeinek meghatározása.
A monitorozásnak két kulcsfontosságú területre kell összpontosítania:
Annak nyomon követése, hogy a műanyagok hogyan lépnek be a gazdaságba, alapvető fontosságú ahhoz, hogy megértsük áramlásukat a gazdaságban, beleértve a termelési típusokat, az áramlási mennyiségeket, a fogyasztási mintákat, az újrahasznosítási arányokat és a műanyaghulladék kereskedelmét. Az ilyen adatok kiindulási alapként szolgálhatnak a műanyaghasználat és a hulladékkeletkezés tendenciáinak értékeléséhez, az elsődleges műanyaggyártás csökkenésének méréséhez, valamint a biztonságos, nem mérgező körforgásos gazdaságra való átállás értékeléséhez. Ennek eléréséhez nyilvános jelentéstételre és átláthatóságra van szükség a gyártóktól és az ellátási lánc többi tagjától, mivel a hatékony nyomon követés a hozzáférhető és megbízható adatokon múlik.
Az intézkedések gazdaságra gyakorolt hatásának felméréséhez a legfontosabb mérföldkövek a következők:
A műanyagszennyezés környezeti hatásai messze túlmutatnak a látható szeméten. A mikroműanyagok beszivárognak a talajba, a víztestekbe, sőt a légkörbe is, míg a mérgező vegyszerek beszivárognak az ökoszisztémákba, veszélyeztetve a környezetet és az emberi egészséget. E hatások nyomon követése elengedhetetlen a mérséklő stratégiák hatékonyságának értékeléséhez. Létfontosságú a mérgező anyagok biológiai felhalmozódásának és a műanyag ökoszisztémákra gyakorolt hatásának felmérése, különös tekintettel a talajbaktériumokra és gombákra, amelyek befolyásolják a mezőgazdasági termelékenységet és az élelmezésbiztonságot.
A következő mutatók többek között segíthetnek a kockázatok felmérésében és a mérséklő erőfeszítések iránymutatásában:
Ezenkívül a műanyagszennyezés kulcsfontosságú forrásainak azonosítása és kezelése kritikus fontosságú a célzott beavatkozásokhoz. A releváns mutatók a következők:
A szerződés nyomon követési keretének szorosan illeszkednie kell a meglévő nemzetközi kötelezettségvállalásokhoz, hogy biztosítsa a koherenciát a globális fenntarthatósági célokkal, és fokozza annak általános hatását.
A Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) mérőszámainak beépítése, mint például a 12.5. SDG, amely a hulladékok újrahasznosításon és újrafelhasználáson keresztül történő csökkentésére összpontosít, és a 14.1. SDG, amely a szárazföldi tevékenységekből származó tengerszennyezés csökkentésére összpontosít, a tengeri szennyezés csökkentésével elősegítheti az előrehaladás nyomon követését, miközben támogatja a szélesebb körű globális megvalósítást. fenntartható fejlődés céljait.
A szerződés foglalkozhat a Globális Biodiverzitási Keretrendszer (GBF) célkitűzéseivel is, különösen a 7. céllal, amely a szennyezési kockázatok csökkentésének szükségességével foglalkozik, beleértve a műanyagok okozta kockázatokat is. A tengeri hulladéksűrűség és a vízoszlopokban lévő mikroműanyagok nyomon követése alapvető adatokkal szolgál majd a biológiai sokféleségre és az ökoszisztémák egészségére gyakorolt hatások értékeléséhez és mérsékléséhez. Ezenkívül a műanyaggal kapcsolatos üvegházhatású gázok kibocsátása biztosíthatja a nemzetközi éghajlati kötelezettségvállalásokhoz való igazodást, és megerősítheti a műanyagszennyezés elleni küzdelem és az éghajlatváltozás mérséklésének összefüggéseit. A WHO-val, a FAO-val és más ENSZ-szervekkel való együttműködés előmozdítása elengedhetetlen az egészségre és az ökoszisztémára gyakorolt hatások nyomon követéséhez.
Az értékes regionális és nemzeti kezdeményezések ellenére továbbra is jelentős hiányosságok vannak a műanyagszennyezés nyomon követésében. A töredezettség komoly probléma, mivel a rendszerek egymástól függetlenül működnek, és nem rendelkeznek szabványosított módszertannal, ami akadályozza az adatok régiók és időkeretek közötti összehasonlítását, valamint a globális értékeléseket. Ezenkívül a megfigyelésre gyakran korlátozott területeken vagy meghatározott időpontokban kerül sor, és hézagokat hagy a műanyagszennyezés globális és szezonális változásának megértésében.
A megfigyelési erőfeszítések aránytalanul a tengeri környezetre is összpontosítanak, így a szárazföldi és légköri ökoszisztémák feltáratlanok maradnak. Ezenkívül számos tanulmány és megfigyelőrendszer a nagyobb törmelékekre összpontosít, figyelmen kívül hagyva a mikroműanyagokat és a nanoműanyagokat, amelyek átható hatással vannak az ökoszisztémákra és a táplálékláncokra. Ez az egyensúlyhiány vakfoltokat teremt a műanyagszennyezés teljes mértékének és hatásainak megértésében.
A mikroműanyag és a nanoműanyag monitorozásának egyik fő kihívása a kis részecskék kinyerésének nehézsége és magas költsége, például bioindikátorokból és polimereik katéterezéséből. Ezenkívül a jelenlegi technológiákból gyakran hiányzik az érzékenység és a pontosság e részecskék pontos mérésére, ami kritikus hézagokat hagy az előfordulásuk és hatásuk értékelésében.
Nak nek E kihívások leküzdése és szilárd nyomon követési keret létrehozása érdekében a Szerződésnek több kulcsfontosságú intézkedést is tartalmaznia kell.
Először is, szabványosított protokollok szükség van a műanyagszennyezés következetes nyomon követésére minden környezeti elemben, biztosítva, hogy a globálisan gyűjtött adatok összehasonlíthatók és megbízhatóak legyenek.
Másodszor, átlátható, nyílt hozzáférésű adatrendszerek nyilvános irányítópultok és adatbázisok használata minden érdekelt fél számára elérhetővé teheti a nyomon követési adatokat, lehetővé téve a műanyagszennyezés elleni küzdelemre irányuló együttműködési erőfeszítéseket, valamint a döntéshozók és a közvélemény számára a változás előmozdítását.
Harmadszor, a globális digitális központ Nemzetközi testület keretében kell létrehozni a műanyag életciklusa során a különböző szintektől és érdekelt felektől gyűjtött adatok integrálása és elemzése céljából. Ennek a hubnak kell kihasználni a meglévő kereteket, mint például az integrált tengeri törmelék-megfigyelő rendszer (IMDOS), amely biztosítja, hogy a szerződéses erőfeszítések igazodjanak a meglévő keretekhez, és azokra épüljenek, növelve a hatékonyságot és elkerülve a párhuzamosságokat.
Negyedszer, helyi közösségek, különösen a távoli területeken, értékes alulról építkező adatokkal járulhat hozzá a tudományos erőfeszítések kiegészítéséhez. Bár kihívást jelent, a hatékony képzés és szabványosítás segíthet a polgári tudomány formális monitoringrendszerekbe való beépítésében, javítva a monitoring minőségét és lefedettségét.
Végül, fenntartható finanszírozás kritikus fontosságú a hosszú távú monitoring rendszerek és az adatgyűjtés megerősítése szempontjából. A fejlett technológiákba való befektetés, mint például a műanyag törmelék radaralapú feltérképezése vagy a mikroműanyag észlelésére szolgáló szenzortechnológiák, javíthatja a megfigyelést. A Szerződés szerinti pénzügyi és műszaki együttműködési mechanizmusnak támogatnia kell a műanyagszennyezés ellenőrzésének javítására irányuló erőfeszítéseket.
Az ISC elkötelezett amellett, hogy a legfrissebb tudományos bizonyítékokon alapuló, szilárd, jogilag kötelező eszközt dolgozzon ki a műanyagszennyezés megszüntetésére. A tagállamokkal folytatott aktív együttműködés révén az ISC azon dolgozik, hogy biztosítsa a hozzáférést a természet- és társadalomtudományokra kiterjedő átfogó tudományos meglátásokhoz.
Az ISC műanyagszennyezéssel foglalkozó szakértői csoportja aktívan koordinálta a szakpolitikai vonatkozású hozzászólásokat, nyilatkozatokat és írásbeli hozzászólásokat adott, kísérő eseményeket és kerekasztal-beszélgetéseket szervezett, regionális műhelytalálkozókon vett részt, és szorosan együttműködött a nemzeti delegációkkal az INC-5-öt megelőző ülésszakok között.
Kép Antoine GIRET on Unsplash
A felelősség megtagadása
A vendégblogjainkban közölt információk, vélemények és ajánlások az egyéni hozzászólók sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik a Nemzetközi Tudományos Tanács értékeit és meggyőződését.
További információ a Ki alakítja a digitális gazdaságot?: Stein Rokkan-díjas a technológiai óriásokról, a hatalomról és a demokráciáról beszél
További információ az ISC óceánokkal foglalkozó szakértői csoportjának bemutatása: Tudományos inputok biztosítása az ENSZ óceánkonferenciájához
További információ a Latin-Amerikában és a Karib-térségben folyó tudományos tanácsadásra irányuló szakértők pályázati felhívásáról | határidő: január 20
