Regisztrálj

Az éghajlati vészhelyzet tudományos alapú döntéshozatalához: 10 új betekintés az éghajlattudományba

A Future Earth, a Earth League és a World Climate Research Program (WCRP) minden évben meghívja a világ vezető tudósait, hogy tekintsék át az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatások legsürgetőbb eredményeit. 10 tömör betekintésben összefoglalva az eredmény mindig is gazdag és értékes szintézis volt a politika és a társadalom egésze számára.

A legújabb 10 New Insights in Climate Science jelentés kritikus éghajlati kihívásokat tár fel, kiemelve, hogy az emelkedő hőmérséklet hogyan növeli az ökoszisztéma összeomlásának kockázatát, és veszélyezteti az anyák és a szaporodási jólétet. A tudósok globális konzorciuma által ma elindított éves jelentés az elmúlt 18 hónap kulcsfontosságú megállapításait összegzi, és célja, hogy tájékozódjon a COP29 és az azt követő politikai döntések meghozatalában.

Súlyos éghajlati hatásokra figyelmeztet, beleértve az Amazonas fordulópontjának kockázatát, a szélsőséges El Niño események növekvő veszélyét és a kritikus infrastruktúra fokozott sebezhetőségét. E figyelmeztetések mellett azonban egyértelmű cselekvési utakat kínál azáltal, hogy meghatározza a metánkibocsátás csökkentésének módjait, hangsúlyozza a természetalapú megoldások integrálásának fontosságát az ökoszisztémák ellenálló képességének erősítésére, valamint kiemeli a mesterséges intelligencia eszközeiben rejlő lehetőségeket az infrastruktúra ellenálló képességének fokozására.

„Az idei jelentés kulcsfontosságú tudományos betekintést nyújt a COP29-en a világ vezetőinek azon kötelezettségvállalásainak alátámasztására, amelyek célja ambícióik jelentős fokozása. Csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével tudjuk csökkenteni a társadalmakra és az ökoszisztémára háruló további kockázatokat és költségeket.”

Wendy Broadgate, a Future Earth globális központjának igazgatója.

A 10 New Insights in Climate Science a Future Earth, a Earth League és a World Climate Research Program együttműködése, amelyben 80 ország több mint 45 kutatója vesz részt.

Miközben a világ vezetői a COP29-re készülnek, a jelentés ambiciózus és méltányos éghajlat-politikára szólít fel, amely kezeli ezeket a fokozódó kockázatokat. Hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a közvélemény tisztességesnek tekintse a politikákat, hogy biztosítsák sikerüket, és óva int az igazságtalannak tartott politikákból fakadó ellenállástól.

10 új betekintés a klímatudományba 2024/2025

A Future Earth, a Earth League és a WCRP minden évben meghívja vezető tudósokat a világ minden tájáról, hogy tekintsék át a klímaváltozással kapcsolatos kutatások legsürgetőbb eredményeit. 10 tömör betekintésben összefoglalva az eredmény mindig is gazdag és értékes szintézis volt a politika és a társadalom egésze számára.


Nézze meg a sajtótájékoztatót

Play Video

Kulcsfontosságú betekintések egy pillantással

  1. A metán szintje emelkedik. Elengedhetetlenek a kibocsátáscsökkentési politikák. A metánszint 2006 óta megugrott, elsősorban az emberi tevékenység hatására. Elegendő információval rendelkezünk metánkibocsátásunkról ahhoz, hogy lépéseket tegyünk, de létfontosságúak a végrehajthatóbb politikák a csökkentés előmozdítása érdekében. Míg a fosszilis tüzelőanyag- és hulladékágazat csökkentése a leginkább megvalósítható, a mezőgazdasági kibocsátások kezelése is kritikus fontosságú. Az éghajlat felmelegedése növeli a természetes metánkibocsátást, ami sürgetőbbé teszi az emberi eredetű kibocsátások gyors csökkentését.
  2. A levegőszennyezés csökkenése hatással van a mérséklésre és az alkalmazkodásra, tekintettel az összetett aeroszol-klíma kölcsönhatásokra. A levegőszennyezés csökkentése nagymértékben javította a közegészségügyet, ugyanakkor feltárta az üvegházhatású gázok történelmi kibocsátása által okozott felmelegedés teljes mértékét, és további regionális kihatással van a csapadékra és a szélsőséges eseményekre. A mérséklési és alkalmazkodási stratégiák nem engedhetik meg maguknak, hogy figyelmen kívül hagyják az aeroszolos éghajlati kölcsönhatásokat.
  3. A növekvő hőség egyre több bolygót tesz lakhatatlanná. Az emelkedő hő és páratartalom miatt egyre több ember kerül ki a lakható éghajlati viszonyok közül, és már több mint 600 millió embert érint, és még sokan vannak veszélyben, ahogy a felmelegedés folytatódik. A leginkább érintett régiókban a hőkezelési cselekvési tervek, a korai figyelmeztető rendszerek és a kiszolgáltatott csoportokra irányuló célzott intézkedések kiemelten kezelik az alkalmazkodást.
  4. A szélsőséges éghajlati viszonyok rontják az anyák és a reproduktív jólétet. Az éghajlatváltozás növeli a terhes nők, a meg nem született gyermekek és a csecsemők kockázatát, ami több évtizedes fejlődést fenyeget az anyai és reproduktív egészség (MRH) terén. Ezek a hatások súlyosbodnak a magas szegénységi szint és a nemek közötti egyenlőség megrögzült normái mellett. A hatékony beavatkozásokat integrálni kell a nemek közötti egyenlőség és az éghajlati igazságosság előmozdítására irányuló szélesebb körű erőfeszítésekkel.
  5. Aggodalmak az El Niño déli oszcillációjával és az atlanti meridionális felborulási körforgással kapcsolatban az egyre melegebb óceánnal. Az óceánok 2023 óta példátlan felmelegedése felerősítette az aggodalmakat az óceánok és a légkör nagymértékű kölcsönhatásai miatt. Az új kutatások rávilágítanak a szélsőségesebb és költségesebb El Niño-események kockázatára az éghajlatváltozás következtében, sőt az Atlanti-óceán meridionális felborulási körforgása stabilitását fenyegető veszélyekre is rávilágítanak, amelyek messzemenő következményekkel járnak az éghajlatra és a társadalmakra nézve.
  6. A biokulturális sokféleség megerősítheti az Amazonas éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét. Az Amazonas növekvő fenyegetésekkel néz szembe az éghajlatváltozás és az erdőirtás miatt, ami közelebb viszi az esőerdőket a kritikus küszöbértékekhez, és növeli a nagyszabású összeomlás kockázatát. Az ökológiai és biokulturális sokféleség védelmét célzó regionális és helyi intézkedések erősíthetik az erdők klímaváltozással szembeni ellenálló képességét. Ezek az erőfeszítések azonban nem lesznek elegendőek az Amazonas védelméhez, hacsak nem csökken a globális kibocsátás gyorsan.
  7. A létfontosságú infrastruktúrák egyre inkább ki vannak téve az éghajlati veszélyeknek, és fennáll annak a veszélye, hogy az összekapcsolt hálózatokon lépcsőzetesen megszakadnak. Az összes társadalom működését alátámasztó kritikus infrastruktúra egyre sebezhetőbb a gyakoribb és intenzívebb éghajlati veszélyekkel szemben, az összekapcsolt rendszerek pedig lépcsőzetes hatások kockázatát rejtik magukban. A mesterséges intelligencia (AI) eszközei javíthatják a kritikus infrastruktúra éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét.
  8. Az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességű fejlesztés új keretei a városokban ötleteket adnak a döntéshozóknak a járulékos előnyök kiaknázására. Kevés város integrálta hatékonyan a mérséklési és alkalmazkodási stratégiákat az éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvési tervébe. A társadalmi-ökológiai-technológiai rendszerek (SETS) megközelítése segíthet az éghajlatváltozással szemben ellenállóképes fejlődés irányításában azáltal, hogy maximalizálja a társhasznokat és minimalizálja a kompromisszumokat az egyes városok egyedi környezetéhez szabott stratégiák révén.
  9. Az, hogy a közvélemény elfogadja-e az éghajlat-politikai politikákat (vagy milyen ellenállást tanúsít azokkal szemben), alapvetően a méltányosság megítélésétől függ. A vélt méltányosság kulcsfontosságú tényező az éghajlat-politikák nyilvános elfogadása szempontjából. A polgárok aggodalmainak figyelmen kívül hagyása aláássa az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések hatékonyságát, és növeli az ellenállást. A részvételen alapuló döntéshozatal és az egyértelműen kommunikált bevételfelhasználási tervek segíthetnek eligazodni azokban a strukturális társadalmi-gazdasági tényezőkben, amelyek ellenállást váltanak ki az éghajlati politikákkal szemben.
  10. Az energiaátmeneti ásványok globális értékláncának irányítási hiányosságainak megszüntetése kulcsfontosságú az igazságos és méltányos energiaátmenethez. Az energiaátmeneti ásványok (ETM) iránti kereslet növekedésével az ellátási lánc kockázatai, a geopolitikai feszültségek és a globális délre koncentrálódó társadalmi-környezeti hatások várhatóan erősödni fognak. Az igazságos átmenet, amely elkerüli a nagyobb terheket és kevesebb előnyt a globális déli országok számára, komoly kormányzási kihívást jelent.

Fedezze fel a teljes 2024-2025-es 10 új betekintést az éghajlattudományba itt.


Kérjük, engedélyezze a JavaScriptet böngészőjében az űrlap kitöltéséhez.

Legyen naprakész hírleveleinkkel


Fotó Freepikk. A szerkesztőséget a Future Earth biztosította.

Ugrás a tartalomra