Regisztrálj

Az éghajlati vészhelyzet tudományos alapú döntéshozatalához: 10 új betekintés az éghajlattudományba

Az ISC Affiliated Bodies Future Earth és a World Climate Research Program (WCRP) a Föld Ligával együttműködve minden évben összehívja a vezető globális tudósokat, hogy áttekintsék az éghajlatkutatás legkritikusabb eredményeit. Egy szigorú tudományos folyamat során ezeket az eredményeket 10 betekintésben foglalják össze, amelyek értékes útmutatást nyújtanak a döntéshozók és a társadalom számára.

🔵 A Nemzetközi Tudományos Tanács a COP28-on
A Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC), tagjai és partnerei több hivatalos COP28 kísérőrendezvényen és párhuzamos ülésen vesznek részt. Fedezze fel elkötelezettségünk mélységét, beleértve az események részletes listáját és az ajánlott olvasmányokat itt.

A COP28-on bemutatták a tudományos felismerések A jelentésben bemutatott nélkülözhetetlen bizonyítékot szolgáltatnak az üzleti és politikai döntéshozók számára, felvértezve őket a legújabb éghajlattudományi ismeretekkel, hogy elősegítsék a tájékozott, hatékony döntéshozatalt a holisztikus éghajlati és természeti megoldásokkal kapcsolatban. Ez különösen időszerű a COP28 bevezető Global Stocktake hátterében, amely rávilágít arra, hogy a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítése érdekében sürgős szükség van átalakító intézkedésekre.

A 2023-2024 közötti időszakra vonatkozó betekintések egyértelműek: elkerülhetetlenül a Párizsi Megállapodás 1.5°C-os globális felmelegedési céljának túllépése felé tartunk. Ennek a túllépésnek a minimalizálása kritikus fontosságú, ha csökkenteni akarjuk a globális kockázatokat, és ez nem érhető el a fosszilis tüzelőanyagok gyors és irányított fokozatos kivonása nélkül.

10 új betekintés a klímatudományba 2023/2024

A Future Earth, a Earth League és a WCRP minden évben meghívja vezető tudósokat a világ minden tájáról, hogy tekintsék át a klímaváltozással kapcsolatos kutatások legsürgetőbb eredményeit. 10 tömör betekintésben összefoglalva az eredmény mindig is gazdag és értékes szintézis volt a politika és a társadalom egésze számára.


Kulcsfontosságú betekintések egy pillantással

  1. Az 1.5°C-os túllépés gyorsan elkerülhetetlenné válik. A túllépés mértékének és időtartamának minimalizálása elengedhetetlen. Számos bizonyíték utal arra, hogy az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) elégtelen mérséklése miatt nem maradt olyan út, amely legalább néhány évtizedig elkerülné a 1.5 °C-os globális felmelegedést, kivéve a valóban radikális átalakulásokat. A túllépési időszak nagyságának és időtartamának minimalizálása kritikus fontosságú a veszteségek és károsodások, valamint a visszafordíthatatlan változások kockázatának csökkentése érdekében.
  2. A fosszilis tüzelőanyagok gyors és irányított fokozatos kivonása szükséges ahhoz, hogy a Párizsi Megállapodás céltartományán belül maradjon. A gyorsan zsugorodó szén-dioxid-költségvetés azt jelenti, hogy a kormányoknak és a magánszektornak le kell állítania az új fosszilis tüzelőanyag-projektek engedélyezését, fel kell gyorsítania a meglévő infrastruktúra korai nyugdíjazását, és gyorsan fel kell gyorsítania a megújuló energia kiépítésének ütemét. A magas jövedelmű országoknak kell vezetniük az átmenetet, és támogatniuk kell az alacsony jövedelmű országokat. Minden országnak méltányos és igazságos átmenetet kell követnie, minimálisra csökkentve a társadalmi-gazdasági hatásokat a lakosság legsebezhetőbb rétegeire.
  3. A szilárd politikák elengedhetetlenek a hatékony szén-dioxid-eltávolításhoz (CDR) szükséges mérték eléréséhez. Noha nem helyettesíti a gyors és mélyreható kibocsátáscsökkentést, a CDR-re szükség lesz a nehezen megszüntethető kibocsátások kezelésére, és végül a globális hőmérséklet csökkentésére. A jelenlegi CDR túlnyomórészt erdészeti alapú, de gyors felgyorsításra és egyéb CDR-módszerek széles körű, állandó CO2-eltávolítással történő alkalmazására van szükség, amelyet erősebb kormányzás és jobb nyomon követés támogat.
  4. A természetes szén-elnyelőkre való túlzott támaszkodás kockázatos stratégia: a jövőbeni hozzájárulásuk bizonytalan. Eddig a szárazföldi és az óceáni szén-dioxid-elnyelők a növekvő CO2-kibocsátással párhuzamosan nőttek, de a kutatások bizonytalanságot mutatnak azzal kapcsolatban, hogy hogyan fognak reagálni a további éghajlatváltozásra. A szén-elnyelők a jövőben kevesebb szenet nyelhetnek el, mint amennyit a jelenlegi felmérések feltételeztek. Ezért a kibocsátás-csökkentési erőfeszítések azonnali prioritást élveznek, és a természetalapú megoldások a szén-dioxid-elnyelők növelését szolgálják, kiegészítve a nehezen csökkenthető kibocsátások ellensúlyozásával. 
  5. Közös kormányzásra van szükség az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel összefüggő vészhelyzetek kezeléséhez. Az éghajlatváltozásról és a biológiai sokféleségről szóló nemzetközi egyezményeket (az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezménye és a biológiai sokféleségről szóló egyezmény) jobban össze kell hangolni. Annak biztosítása, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának elosztása természet-pozitív biztosítékokkal járjon, és a konkrét, egyezmények közötti együttműködés megerősítése a kulcsfontosságú lépések példája a helyes irányba.
  6. Az összetett események felerősítik az éghajlati kockázatokat és növelik azok bizonytalanságát. Az „összetett események” több tényező és/vagy veszély kombinációjára utalnak (egyidejűleg vagy egymás után), és hatásuk nagyobb lehet, mint az egyes események összege. Az egyes összetett események azonosítása és az azokra való felkészülés kulcsfontosságú a megbízható kockázatkezeléshez és a vészhelyzetekben nyújtott támogatáshoz.
  7. A hegyi gleccserek pusztulása gyorsul. Az éghajlatváltozás hatására bekövetkező eljegesedés még gyorsabb a magas hegyvidéki területeken, beleértve a Hindu Kush Himaláját és a sarki régiókat. Ez hosszú távon vízhiánnyal fenyegeti a folyásirányban elhelyezkedő lakosságot (beleértve a Himalájában körülbelül 2 milliárdot), és fokozott veszélyeknek teszi ki a hegyek lakóit, például hirtelen áradásoknak.
  8. Az éghajlati kockázatoknak kitett területeken növekszik az emberi mozdulatlanság. Előfordulhat, hogy az éghajlati kockázatokkal szembesülő emberek nem tudnak vagy nem akarnak elköltözni, és a meglévő intézményi keretek nem veszik figyelembe a mozdulatlanságot, és nem elegendőek e népesség szükségleteinek előrejelzésére vagy támogatására.
  9. Az igazságszolgáltatás működésének új eszközei hatékonyabb alkalmazkodást tesznek lehetővé az éghajlatváltozáshoz. Az igazságosság elkülönült dimenzióinak nyomon követése és beépítése a stratégiai éghajlat-alkalmazkodási tervezés és értékelés részeként növelheti az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet és csökkentheti a helytelen alkalmazkodás kockázatát.
  10. Az élelmiszerrendszerek megreformálása hozzájárulhat az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Az élelmiszerrendszerek kulcsszerepet játszanak az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésben, és a termeléstől a fogyasztásig terjedő életképes hatáscsökkentési lehetőségek állnak rendelkezésre. Mindazonáltal a beavatkozásokat a méltányosság és az igazságosság összekapcsolásával kell megtervezni, és a mérséklő intézkedések végrehajtását inkluzívan kell végrehajtani, többféle érdekelt fél bevonásával, több skálán.

Fedezze fel a teljes 2023-2024-es 10 új betekintést az éghajlattudományba itt. A statisztikák ezenkívül franciául is elérhetők itt.


Kérjük, engedélyezze a JavaScriptet böngészőjében az űrlap kitöltéséhez.

Legyen naprakész hírleveleinkkel


Fotó Joel Vodell on Unsplash.

Ugrás a tartalomra